{"id":745,"date":"2013-05-28T23:10:35","date_gmt":"2013-05-24T12:17:25","guid":{"rendered":"http:\/\/www.madzarscina.si\/?p=745"},"modified":"2026-10-02T13:47:28","modified_gmt":"2026-10-02T11:47:28","slug":"eseja-o-edinem-srcu-in-kolektivu-pod-krosnjo-divje-hruske-2-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.madzarscina.si\/?p=745","title":{"rendered":"A M\u00e1ty\u00e1s-mot\u00edvum a szlov\u00e9n irodalomban"},"content":{"rendered":"

Korunk (Cluj-Napoca), 2000, \u0161t. 8, str. 110-114.<\/p>\n<\/p>\n

A szlov\u00e9n M\u00e1ty\u00e1s-mot\u00edvumr\u00f3l els\u0151k\u00e9nt Matija Majar Ziljski sz\u00f3l a Karintiai vajdas\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. Ivan Grafenauer, tanulm\u00e1ny\u00e1ban a mot\u00edvumok alapj\u00e1n k\u00e9t csoportra osztja fel a M\u00e1ty\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 mond\u00e1kat. Az egyik csoportba tartoznak az Istennel szembeszeg\u00fcl\u0151 M\u00e1ty\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netek, a m\u00e1sikba pedig a j\u00f3 M\u00e1ty\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3k. \u00d6sszesen 46 mond\u00e1t gy\u0171jt\u00f6tt \u00f6ssze tanulm\u00e1ny\u00e1ban, amelyet k\u00e9s\u0151bb Milko Mati\u010detov eg\u00e9sz\u00edtett ki az \u00fajabb lejegyz\u00e9sek eredm\u00e9nyeivel.<\/p>\n<\/p>\n


\n
\n
\n
\n
\n<br \/>\nA M\u00e1ty\u00e1s-mot\u00edvum a szlov\u00e9n n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szetben \u00e9s az irodalomban<br \/>\nmag. B\u00e1lint \u010ceh J\u00falia<br \/>\n1. A M\u00e1ty\u00e1s-mot\u00edvum a szlov\u00e9n n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szetben<br \/>\nA szlov\u00e9n M\u00e1ty\u00e1s-mot\u00edvumr\u00f3l els\u0151k\u00e9nt Matija Majar Ziljski sz\u00f3l a Karintiai vajdas\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. Ivan Grafenauer, tanulm\u00e1ny\u00e1ban a mot\u00edvumok alapj\u00e1n k\u00e9t csoportra osztja fel a M\u00e1ty\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 mond\u00e1kat. Az egyik csoportba tartoznak az Istennel szembeszeg\u00fcl\u0151 M\u00e1ty\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netek, a m\u00e1sikba pedig a j\u00f3 M\u00e1ty\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3k. \u00d6sszesen 46 mond\u00e1t gy\u0171jt\u00f6tt \u00f6ssze tanulm\u00e1ny\u00e1ban, amelyet k\u00e9s\u0151bb Milko Mati\u010detov eg\u00e9sz\u00edtett ki az \u00fajabb lejegyz\u00e9sek eredm\u00e9nyeivel.<br \/>\nAz \u00f3szl\u00e1v kultuszok k\u00e9t jelent\u0151s r\u00e9sze az el\u0151d\u00f6k kultusza, amelynek c\u00e9lja a nemzets\u00e9g kollekt\u00edv erej\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9se. Hasonl\u00f3 volt a szerepe az uralkod\u00f3val egy\u00fctt eltemetett alattval\u00f3knak \u00e9s \u00e1llatoknak. Azok az elbesz\u00e9l\u00e9sek, amelyekben a hegy j\u00f3tev\u0151k\u00e9nt fogadja be az uralkod\u00f3t, m\u00e1r az uralkod\u00f3 esetleges visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9t is mag\u00e1ban foglalj\u00e1k. A h\u0151s, a kozmosz \u00e9s a F\u00f6ld k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6zvet\u00edt\u0151k\u00e9nt jelenik meg. Az \u00e1lom a f\u00f6ld m\u00e9ly\u00e9n elegend\u0151 b\u00e1tors\u00e1got, \u00f6nbizalmat \u00f6nt bel\u00e9, ahhoz hogy \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t el\u00e9rje az \u00e9bred\u00e9s ut\u00e1n.<br \/>\nA szlov\u00e9n n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szetben, M\u00e1ty\u00e1s az elbesz\u00e9l\u00e9sek egyharmad\u00e1ban kih\u00edvja az Urat, fell\u00e1zad ellene, ami\u00e9rt az, a hegy m\u00e9ly\u00e9ben val\u00f3 \u00e1lommal b\u00fcnteti. A m\u00e1sik csoportba tartoz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netekben pedig M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly a kereszt\u00e9nys\u00e9g \u00e9s szlov\u00e9ns\u00e1g v\u00e9dn\u00f6kek\u00e9nt l\u00e9p fel, aki az ellens\u00e9g t\u00falereje el\u0151l menek\u00fcl a barlang m\u00e9ly\u00e9re. Ezut\u00e1n \u00f6sszefon\u00f3dnak az esem\u00e9nyek \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9net v\u00e9ge, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy a negat\u00edv vagy a j\u00f3tev\u0151 h\u0151sr\u0151l van-e sz\u00f3, ism\u00e9t k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3don z\u00e1rulhat. Az egyik vari\u00e1ci\u00f3 szerint M\u00e1ty\u00e1s a hossz\u00fa \u00e1lom ut\u00e1n sereg\u00e9vel kit\u00f6r a hegy m\u00e9ly\u00e9b\u0151l \u00e9s a kereszt\u00e9nyeket, illetve szlov\u00e9nokat megv\u00e1ltja minden veszedelemt\u0151l. A m\u00e1sik vari\u00e1ci\u00f3 szerint pedig Antikrisztus el\u0151djek\u00e9nt jelenik meg, minden rossz hordoz\u00f3jak\u00e9nt.<br \/>\nA szlov\u00e9n n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szet szinte mindegyik M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9nek (az ismert 46-b\u00f3l 44-nek) tartalmi fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re jellemz\u0151 az al\u00e1bbi rajz (kiv\u00e9ve azokat, amelyekben a kir\u00e1ly nem nyugszik a hegy m\u00e9ly\u00e9n, pl.: M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly \u00e9s Alencsica).<br \/>\nA szlov\u00e9n n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szetben nem alkotnak ciklust az \u00e9nekek (mint p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e1s d\u00e9lszl\u00e1v n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szetben) \u00e9s olyan elemeket is kapcsolnak M\u00e1ty\u00e1shoz, amelyekkel m\u00e1sutt nem tal\u00e1lkozunk. A k\u00f6z\u00e9pkorban ismert pokolj\u00e1r\u00e1s k\u00f6lt\u00e9szetben, a szlov\u00e9nokn\u00e1l M\u00e1ty\u00e1s a h\u0151s (Vraz: Godec pred peklom). A feles\u00e9grabl\u00e1s \u00e9s asszony\u00e1nak az idegen fogs\u00e1gb\u00f3l val\u00f3 megszabad\u00edt\u00e1sa is t\u00f6bb v\u00e1ltozatban fogalmaz\u00f3dott meg, ugyan\u00edgy a t\u00f6r\u00f6k fogs\u00e1gb\u00f3l val\u00f3 menek\u00fcl\u00e9s az uralkod\u00f3 l\u00e1nya seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A M\u00e1ty\u00e1s hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 n\u00e9pballad\u00e1t Grafenauer h\u00e1rom v\u00e1ltozatban, Smole, Vraz \u00e9s Breznik feljegyz\u00e9seib\u0151l gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze \u00e9s elemezte.<br \/>\n2. A M\u00e1ty\u00e1s-mot\u00edvum a szlov\u00e9n irodalomban<br \/>\nA szlov\u00e9n irodalmi alkot\u00e1sokra, amelyekben el\u0151fordul a M\u00e1ty\u00e1s mot\u00edvum, k\u00f6zt\u00fck m\u00e1r az els\u0151 ilyen alkot\u00e1sra, France Pre\u0161eren M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyr\u00f3l (Od kralja Matja\u017ea, 1830) c\u00edm\u0171 ballad\u00e1j\u00e1ra, is jellemz\u0151, hogy a mot\u00edvumokat illetve a mot\u00edvum-csoportokat a M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 elbesz\u00e9l\u00e9sekb\u0151l \u00e9s a n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szeti alkot\u00e1sok intertextus\u00e1b\u00f3l mer\u00edtik. A M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 ballada a b\u0171nh\u0151d\u0151 sz\u00edvtipr\u00f3 mot\u00edvum\u00e1t dolgozza fel. A ballada szerepl\u0151it \u00e9rzelmeik vezetik, nem pedig a j\u00f3zan megfontol\u00e1s \u00e9s ez vezet trag\u00e9di\u00e1jukhoz. A M\u00e1ty\u00e1s, magyar kir\u00e1lyr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 ballada, szint\u00e9n n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szeti alkot\u00e1s \u00e1tdolgoz\u00e1sa a t\u00f6r\u00f6k fogs\u00e1gban sanyarg\u00f3 kir\u00e1lyr\u00f3l, akit a \u201et\u00f6r\u00f6k c\u00e1r\u201d fiatalabb l\u00e1nya szabad\u00edt meg.<br \/>\nJanez Trdina is el\u0151szeretettel gy\u0171jt\u00f6tt n\u00e9pmes\u00e9ket \u00e9s alak\u00edtotta azokat \u00e1t. A Glasan Istenr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 elbesz\u00e9l\u00e9sek, avagy K\u00eds\u00e9rlet a szlov\u00e9n nemzeti eposzra (Pripovedke od Glasan boga ali Poskus narodne epopeje Slovencev, 1850) c\u00edm\u0171 romantikus eposz\u00e1ban M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly embers\u00e9ges uralkod\u00f3, (“a kir\u00e1llyal mulat az eg\u00e9sz kir\u00e1lys\u00e1g”) \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151z\u0151je. M\u00e1ty\u00e1s, f\u00e9listen-szer\u0171 h\u0151sk\u00e9nt jelenik meg, aki kedves\u00e9t a poklok m\u00e9ly\u00e9r\u0151l hozza fel; de Katrica megsz\u00f3lalt miel\u0151tt f\u00f6ldet \u00e9rnek, \u00edgy M\u00e1ty\u00e1s nyolc \u00f6l m\u00e9lyre zuhan a f\u00f6ld al\u00e1 \u00e9s \u00e1lomba mer\u00fcl az asztaln\u00e1l. Trdina M\u00e1ty\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 patri\u00f3ta szellem\u0171 t\u00f6rt\u00e9netr\u0151l (Narodna blagajnica, 1866), amely a Reg\u00e9k \u00e9s elbesz\u00e9l\u00e9sek a Gorjanciakr\u00f3l (Bajke in pripovedke o Gorjancih) c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben szerepel, m\u00e1r Ivan Grafenauer is megjegyezte, hogy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171. Ezekben a m\u0171vekben M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly m\u00e9g meg\u0151rizte a mitikus megv\u00e1lt\u00f3, a hum\u00e1n uralkod\u00f3 szerep\u00e9t, hasonl\u00f3an a n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szeti alkot\u00e1sokhoz. Ugyan\u00edgy a megv\u00e1lt\u00f3 szerep\u00e9t l\u00e1tja el M\u00e1ty\u00e1s Josip Jur\u010di\u010d elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9ben (Mir\u0151l sz\u00f3l Kri\u017eman j\u00f3slata M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyr\u00f3l – Kaj se v Kri\u017emanovem prerokovanju poveduje o kralju Matja\u017eu, 1863). Anton A\u0161kerc eposzi k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben, a H\u0151s\u00f6k (Junaki, 1906) n\u00e9gyr\u00e9szes elbesz\u00e9l\u0151 k\u00f6ltem\u00e9nyben a negyedik r\u00e9sz M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyr\u00f3l sz\u00f3l, ugyan\u00edgy hasonl\u00f3 c\u00edm\u0171 ballad\u00e1ja is.<br \/>\nAz irodalmi alkot\u00e1sokban a szerz\u0151k a mot\u00edvum immanens tartalm\u00e1t fokozatosan megv\u00e1ltoztatt\u00e1k. A megv\u00e1lt\u00f3szerep Ivan Cankar \u00cdt\u00e9let\u00e9ben (Sodba, 1894) v\u00e1lik k\u00e9ts\u00e9gess\u00e9, ahol a hatalmas kir\u00e1ly visszavonul a megv\u00e1lt\u00e1sra v\u00e1r\u00f3, egym\u00e1st tipr\u00f3, t\u00fcleked\u0151 n\u00e9pt\u0151l. A megv\u00e1lt\u00e1s dialektik\u00e1ja is paradox: \u201eaki zsarnok volt, elnyomott lesz, az elnyomottb\u00f3l zsarnok\u201d.<br \/>\nN\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel Cankar \u00cdt\u00e9lete ut\u00e1n polemikusan l\u00e9p fel a kollekt\u00edv nemzeti m\u00edtosszal szemben Oton \u017dupanci\u010d is M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly (Kralj Matja\u017e, 1896) c\u00edm\u0171 vers\u00e9ben. A megv\u00e1lt\u00e1s nem olyan egy\u00e9rtelm\u0171, mint eddig, a m\u00edtosz is csak vigasztal\u00f3 fikci\u00f3, amely csak a n\u00e9p passzivit\u00e1s\u00e1t t\u00e1pl\u00e1lja. M\u00e1sik vers\u00e9ben a M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly Kr\u00edmben (Kralj Matja\u017e v Krimu, 1900) is ironikus a m\u00edtoszhoz, az \u201c\u00c1lmos kir\u00e1lyhoz\u201d \u00e9s a hozz\u00e1 \u00e9rkez\u0151 l\u00e1togat\u00f3hoz val\u00f3 viszonya. Az ifj\u00fa kih\u00fazza a kir\u00e1ly kardj\u00e1t a h\u00fcvely\u00e9b\u0151l \u00e9s meg is indul a mag\u00e1hoz t\u00e9rt sereg, a j\u00f3slatnak megfelel\u0151en. Azonban az ifj\u00fa megriad, kiejti kez\u00e9b\u0151l a kardot \u00e9s megfutamodik, a felzaklatott sereg pedig megtorpan. M\u00e1ty\u00e1s az asztalra csap, mi\u00e9rt bolygatj\u00e1k hi\u00e1ba \u00e1lmukat, majd \u00fajra csend telepszik a Kr\u00edmre.<br \/>\nIvan Cankar Mihaszna Marko \u00e9s M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly (Potepuh Marko in kralj Matja\u017e, 1915) elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9nek c\u00edme anal\u00f3gi\u00e1t mutat a M\u00e1ty\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 mond\u00e1k c\u00edm\u00e9vel (M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly \u00e9s a lust\u00e1k., M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly \u00e9s a cig\u00e1ny b\u00e9res). A mott\u00f3 \u201cKadar bo kralj Matja\u017e kraljoval, \/ onda bo kmeti\u010d dobro kmetoval\u201d, el\u0151vet\u00edti a m\u0171 cselekm\u00e9ny\u00e9nek h\u00e1tter\u00e9t. A M\u00e1ty\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 bels\u0151 sz\u00f6veg komplex \u00e9s ambivalens, m\u00e1r a modern k\u00f6lt\u00e9szet st\u00edlusjegyeivel hordozza mag\u00e1n. A n\u00e9pmese hangulata csak imit\u00e1ci\u00f3. A modernizmus st\u00edlusjegyei vagy fokozz\u00e1k az \u00e1tvett mint\u00e1kat, vagy kikezdik eredeti \u00e9rtelm\u00e9t, de ironikuss\u00e1 is teszik. Emiatt \u00f6sszetett \u00e9s ambivalens a sz\u00f6veg. Marko is ambivalens szem\u00e9lyis\u00e9g, a r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net nem fejl\u0151d\u00e9s reg\u00e9ny, hiszen ciklikusan ism\u00e9tl\u0151dnek az epiz\u00f3dok, a legkisebb k\u00fcls\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1s Marko kor\u00e1bbi \u00e1llapot\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 visszaes\u00e9s\u00e9t okozhatja. Marko nem tud d\u00f6nteni a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 norm\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. Nem tudja meghat\u00e1rozni mi jelent sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rt\u00e9ket: az apja \u00e9s annak rokonai \u00e1ltal k\u00e9pviselt munka, a vagyon, az \u00e9desanyja (illetve az \u0151t helyettes\u00edt\u0151 szem\u00e9ly) \u00e1ltal szimboliz\u00e1lt haza, a f\u00f6ld. Mindezek elfogad\u00e1sa tev\u00e9keny, megtakar\u00edt\u00f3 \u00e9letm\u00f3dot jelentene \u00e9s szoci\u00e1lis biztons\u00e1got, de sz\u00e1m\u00e1ra egyben szolgas\u00e1got is. \u201cM\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly nem sz\u00edvlelte a szolgas\u00e1got \u00e9s a szolg\u00e1kat… A f\u00f6ld n\u00e9pe \u00f6lbe tett k\u00e9zzel \u00e9ldeg\u00e9lt \u00e9s tejben-vajban f\u00fcrd\u00f6tt\u2019 A m\u00e1sik v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9ge egy\u00e9ni k\u00edv\u00e1ns\u00e1gainak, v\u00e1gyainak kiel\u00e9g\u00edt\u00e9se: a vil\u00e1gj\u00e1r\u00e1s, lust\u00e1lkod\u00e1s, amely viszont kitasz\u00edtotts\u00e1got, de egyben szabads\u00e1got is jelentene. Marko a hedonista magatart\u00e1st v\u00e1lasztja.<br \/>\nCankar ebbe a reg\u00e9ny\u00e9be bels\u0151 t\u00f6rt\u00e9netet sz\u0151, amely az elbesz\u00e9l\u00e9s m\u00f3dj\u00e1t \u00e9s mag\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9netet tekintve a M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 mond\u00e1kb\u00f3l vesz \u00e1t. Ez a bels\u0151 t\u00f6rt\u00e9net egyben interpret\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt szolg\u00e1l a reg\u00e9ny t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz, a s\u00f3v\u00e1rg\u00e1s \u00f6r\u00f6k Cankar-mot\u00edvum\u00e1hoz.<br \/>\n\u201c – Akkor\u00e1ban volt az, mikor M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly uralkodott a vil\u00e1gon… M\u00e1ty\u00e1s legy\u0151zte mind a kir\u00e1lyokat \u00e9s cs\u00e1sz\u00e1rokat \u00e9s egyed\u00fcl uralkodott eg\u00e9szen a tengerig. Minden bajnak, szenved\u00e9snek v\u00e9ge szakadt az \u0151 orsz\u00e1g\u00e1ban s a f\u00f6ld n\u00e9p\u00e9re j\u00f3 vil\u00e1g virradt. M\u00e1ty\u00e1s elkergette a v\u00e1rurakat a v\u00e1mszed\u0151ket \u00e9s poroszl\u00f3kat, elt\u00f6r\u00f6lte a d\u00e9zsm\u00e1t, ad\u00f3garast \u00e9s a f\u00f6ld n\u00e9p\u00e9nek visszaadta \u0151si szabads\u00e1g\u00e1t, jogait\u201d<br \/>\nGregor mes\u00e9je arr\u00f3l sz\u00f3l, hogyan v\u00e1ltoztatja meg az embereket M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly boldog birodalm\u00e1nak, egy esetleges \u201ct\u00fcnd\u00e9rorsz\u00e1gnak\u201d az \u00edg\u00e9rete. R\u00e1\u00e9bredtek paraszti \u00e9let\u00fck minden baj\u00e1ra. Az aranykor ut\u00f3pikus elj\u00f6vetele \u00e9ppen az ellenkez\u0151j\u00e9be fordul. A \u201cmatja\u017eevanje\u201d sz\u00f3 (\u201cm\u00e1ty\u00e1skod\u00e1s\u201d, \u201cmatyk\u00f3z\u00e1s\u201d) dorb\u00e9zol\u00e1st jelent, lomha, l\u00e9ha \u00e9letet. Nem M\u00e1ty\u00e1s kora t\u00e9r vissza az orsz\u00e1gba, hanem a szolgas\u00e1g kora. Vajon t\u00e9nyleg \u00edgy v\u00e1ltoztatn\u00e1 meg az embereket a b\u0151s\u00e9g kora? Itt m\u00e1r \u00e9szrevehet\u0151 a szerz\u0151 polemikus, ironikus magatart\u00e1sa a kollekt\u00edv nemzeti m\u00edtosz ir\u00e1nt. Cankar a n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szeti elemeket egy\u00e9ni \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u00f3don, szimbolikusan haszn\u00e1lja fel: \u201c\u00dagy \u00e9ltek az emberek, mint M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly mesebeli kor\u00e1ban: \u00f6lbe tett kezekkel heny\u00e9ltek \u00e9s tejben-vajban f\u00fcr\u00f6dtek.\u201d<br \/>\nA m\u0171 l\u00e9nyege \u00e9s Cankar M\u00e1ty\u00e1s-m\u00edtosz \u00e9rtelmez\u00e9se a k\u00f6vetkez\u0151 mondatokban fogalmaz\u00f3dik meg: \u201cMi\u00e9rt vegyem el t\u0151l\u00fck ezt a s\u00f3v\u00e1rg\u00e1st? Hogyan lehetn\u00e9nek meg n\u00e9lk\u00fcle? Most m\u00e9g vonszolj\u00e1k ig\u00e1jukat. Hogyan b\u00edrn\u00e1k el M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly \u00edg\u00e9ret\u00e9nek ig\u00e9i n\u00e9lk\u00fcl? Mi lenne vel\u00fck, ha v\u00e1ratlanul kilobbanna a messzir\u0151l fel\u00e9j\u00fck csillan\u00f3 \u00fcdv\u00f6ss\u00e9ges mennyorsz\u00e1g f\u00e9nye? Nem tudj\u00e1k magukat megv\u00e1ltani. Boldogok h\u00e1t, hogy legal\u00e1bb hihetnek a megv\u00e1lt\u00e1sukban \u00e9s a megv\u00e1lt\u00f3jukban.\u201d<br \/>\nMarkonak az alv\u00f3 kir\u00e1lyhoz sz\u00f3l\u00f3 im\u00e1ja, burkolt vagy ny\u00edlt utal\u00e1sai Isten \u00e9s a kir\u00e1ly hasonl\u00f3 szerep\u00e9re bizony\u00edtj\u00e1k, hogy M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly vigaszt ad\u00f3 fikci\u00f3k\u00e9nt, elk\u00e9pzelt megv\u00e1lt\u00f3k\u00e9nt \u00e9l az emberek sz\u00edv\u00e9ben, hitet ad \u00e9s elviselhet\u0151bb\u00e9 teszi a t\u00e1rsadalmi fesz\u00fclts\u00e9geket. (\u201cM\u00e1ty\u00e1s ott \u00e9l az \u00f6reg paraszt sz\u00edv\u00e9ben is, Marko\u00e9ban is.\u201d) Marko v\u00e1ndor\u00fatja sor\u00e1n n\u00e9hai apj\u00e1t, az \u0151satya, M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly cser\u00e9li fel, akinek hal\u00e1la ut\u00e1n mag\u00e1ra marad a v\u00e1ndor s\u00f3v\u00e1rg\u00e1s\u00e1val a szerelem, sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s k\u00f6lt\u00e9szet ut\u00e1n. A sz\u00e9p cig\u00e1nyl\u00e1ny szerelme vigasztalja, r\u00e1\u00e9bred, hogy a sz\u00edv\u00e9ben lakozik M\u00e1ty\u00e1s \u00e9s vele a s\u00f3v\u00e1rg\u00e1s, de a mese befejez\u00e9se m\u00e9gis ironikus: \u201cugyanabban az id\u0151ben a fiatal muzsikus feh\u00e9r parip\u00e1j\u00e1n az erd\u0151n \u00e1t v\u00e1gtatott menyasszony\u00e1val. Feh\u00e9r parip\u00e1n \u00fclt \u00e9s \u00f6l\u00e9ben tartotta fiatal b\u0171b\u00e1jos menyasszony\u00e1t, mint M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly Alencsic\u00e1t.\u201d …\u201cIttak \u00e9s daloltak \u00e9s t\u00e1ncoltak \u00e9s vid\u00e1mak voltak az id\u0151k v\u00e9gezet\u00e9ig…\u201d<br \/>\nMivel Cankarnak kort\u00e1rsai felr\u00f3tt\u00e1k, hogy nem \u00edr el\u00e9g \u201en\u00e9piesen\u201d, ezzel az elbesz\u00e9l\u00e9ssel k\u00edv\u00e1nta megmutatni az \u00fagynevezett “n\u00e9pi \u00edr\u00e1sm\u00f3d” l\u00e1tsz\u00f3lagos mintap\u00e9ld\u00e1j\u00e1t. A demitiz\u00e1ci\u00f3 \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nik, hogy a k\u00e9t ellent\u00e9tes st\u00edlusm\u00f3d hat\u00e1sosan \u00f6sszefon\u00f3dik: a mese harmonikus vil\u00e1ga a groteszk fanyars\u00e1g\u00e1val. Marko r\u00e1j\u00f6n, hogy az eg\u00e9sz nemzet romantikus v\u00e1rakoz\u00e1sban leleledzik. A mitikus \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gos vil\u00e1g ellent\u00e9te “M\u00e1ty\u00e1s orsz\u00e1g” harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1nak, valamint az arisztokrata-polg\u00e1ri-paraszti “matyk\u00f3z\u00e1s” groteszks\u00e9g\u00e9nek ellent\u00e9t\u00e9ben jelenik meg. A mesebeli megv\u00e1lt\u00f3 demitiz\u00e1l\u00e1sa felh\u00edv\u00e1s: az embereknek magukat kell megv\u00e1ltani.<br \/>\nCankar \u00c9li\u00e1s kocsm\u00e1ros c\u00edm\u0171 (Kr\u010dmar Elija, 1911) \u201en\u00e9pi oktat\u00f3\u201d elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9ben ugyan\u00edgy fantasztikummal sz\u00f6v\u0151dik \u00e1t \u00e9s megism\u00e9tl\u0151dik a M\u00e1ty\u00e1s-m\u00edtosz kreat\u00edv destrukci\u00f3ja. \u00c9li\u00e1s kocsm\u00e1ros a l\u00e1tsz\u00f3lagos rombol\u00f3 er\u0151 a faluban, n\u00e1la issz\u00e1k el a falusiak vagyonukat. M\u00e1ty\u00e1s csak \u00e1lmaikban \u00e9s r\u00e9szeg m\u00e1morukban jelenik meg, amely m\u00e1r-m\u00e1r hallucin\u00e1ci\u00f3val hat\u00e1ros. A faluba \u00e9rkez\u0151 cig\u00e1ny az, aki r\u00e1mutat arra, hogy ne keress\u00e9k m\u00e1sban a k\u00eds\u00e9rt\u0151t, mert mindenki mag\u00e1ban hordozza azt \u00e9s M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lys\u00e1g\u00e1val vigasztal\u00f3dik. A v\u00f6lgyet a fiatal gener\u00e1ci\u00f3 kelti ism\u00e9t \u00e9letre, amely ap\u00e1ik t\u00f6nkremenetele ut\u00e1n kiemelkedik a gondtalan m\u00e1morb\u00f3l.<br \/>\nCankar alkot\u00e1sai a kir\u00e1ly fokozatos demitiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lnak \u00e9s annak tr\u00f3nfoszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A Mihaszna Markoban a kir\u00e1ly \u00f3ri\u00e1si halottk\u00e9nt fekszik a v\u00f6lgyben, a szatirikus karcolatban Az emberi d\u00f6lyfr\u0151l (O \u010dlove\u0161kem napuhu, 1916) M\u00e1ty\u00e1s parasztfi\u00fa \u00e9s l\u00e1zad\u00f3, aki a hatalmat visszautas\u00edtja. A B\u0171n\u00f6s L\u00e9n\u00e1rt (Gre\u0161nik Lenart, 1915) c\u00edm\u0171 \u00f6n\u00e9letrajzi \u00edr\u00e1s\u00e1ban pedig M\u00e1ty\u00e1s hagyom\u00e1nyos szerep\u00e9t a m\u0171v\u00e9sz veszi \u00e1t. M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly L\u00e9nart v\u00edzi\u00f3j\u00e1ban hossz\u00fa vaskardj\u00e1t, szimbolikusan a m\u0171v\u00e9sz b\u00f6lcs\u0151j\u00e9re fekteti, aki \u00e1tveszi a kardot, a felszabad\u00edt\u00f3 harc szimb\u00f3lum\u00e1t: \u201emagad harcolj, te legy\u00e9l, te vagy M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly\u201d. A m\u00edtosz funkci\u00f3j\u00e1t teh\u00e1t az ember, a m\u0171v\u00e9sz veszi \u00e1t. A Kralj Matja\u017e (1916) karcolat, l\u00e1tom\u00e1s a kir\u00e1lyr\u00f3l \u00e9s a szenved\u0151 emberek v\u00edzi\u00f3-szer\u0171 k\u00f6rmenet\u00e9r\u0151l. El\u00e9rkezett az \u00edt\u00e9let, a felt\u00e1mad\u00e1s napja, amelyre m\u00e1r oly r\u00e9gen v\u00e1rtak az emberek. Ebben a karcolatban, amely egyben a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00edzi\u00f3ja is, M\u00e1ty\u00e1s, a mitikus h\u0151s alakja minden ember, a n\u00e9pek, az emberis\u00e9g szabads\u00e1g\u00e1nak, felszabad\u00edtotts\u00e1g\u00e1nak az eszm\u00e9j\u00e9t jelk\u00e9pezi: \u201cA vil\u00e1g minden t\u00e1ja fel\u0151l sereglettek \u00f6ssze. Amennyi n\u00e9p csak van a vil\u00e1gon, mind ott volt, mind v\u00e1rta M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly t\u00e1bor\u00e1ban a Teljesed\u00e9s, az Ig\u00e9ret \u00f3r\u00e1j\u00e1nak megkondul\u00e1s\u00e1t.\u201d<br \/>\nFran Mil\u010dinski Kralj Matja\u017e (1911) c\u00edm\u0171 mes\u00e9j\u00e9nek a protosz\u00f6vege A r\u00e9szeg ember M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyn\u00e1l (Pijanec pri kralju Matja\u017eu, Freunsfeld, Kres, 142-143) n\u00e9pmonda. M\u00e1r a mese kezdete is ironikus, az elm\u00falt id\u0151k t\u00falzott dics\u00e9rete hiteltelen\u00edti annak val\u00f3dis\u00e1g\u00e1t.: \u201eM\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly nagyon j\u00f3 kir\u00e1ly volt. Akkoriban k\u00e9tszer volt vas\u00e1rnap egy h\u00e9ten. A b\u00fazaszem pedig akkor\u00e1ra n\u0151tt mint a bab.\u201c A kir\u00e1ly ellens\u00e9ge Kurent a borkir\u00e1ly, aki a parasztokat sereg\u00e9be invit\u00e1lja. A \u00bbmatyk\u00f3z\u00f3knak\u00ab bort adott, amit\u0151l csak m\u00e9g szomjasabbak lettek. Miut\u00e1n a parasztember minden\u00e9t elissza, \u00e1lmaiban megjelenik a kir\u00e1ly. K\u00e9t lehet\u0151s\u00e9g \u00e1ll el\u0151tte: fel\u00e9bresztheti a kir\u00e1lyt vagy megt\u00f6mheti zsebeit a barlang arany\u00e1val. Mil\u010dinski parasztember\u00e9nek ez nem jelent dilemm\u00e1t, az arany Kurent-kir\u00e1ly bor\u00e1t jutatta esz\u00e9be. M\u00e9g k\u00e9t lehet\u0151s\u00e9get kap, hogy fel\u00e9bressze az alv\u00f3 kir\u00e1lyt, de csak Kurent himnusz\u00e1t tudja \u00e9nekelni.<br \/>\nFran Eller szatirikus hangvitelben k\u00e9rd\u0151jelezi meg a M\u00e1ty\u00e1s-m\u00edtoszt a M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly Ljubljan\u00e1ban (Kralj Matja\u017e v Ljubljani, 1912) c\u00edm\u0171 vers\u00e9ben, amelyben ez\u00fattal a kir\u00e1ly jelenik meg r\u00e9szegesk\u00e9nt, aki az italba \u00f6li felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t.<br \/>\nFerdo Kozak M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly c\u00edm\u0171 \u201cvid\u00e1m szlov\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nete h\u00e1rom felvon\u00e1sban\u201d (Vesela slovenska zgodba v treh dejanjih) 1938-ban jelent meg. A Rend\u0151rbiztos \u00dar mondja ki el\u0151sz\u00f6r, hogy \u201cmanaps\u00e1g nincsenek mes\u00e9k\u201d. M\u00e1ty\u00e1s, er\u0151s, szak\u00e1llas f\u00e9rfik\u00e9nt, rozsd\u00e1s v\u00e9rtben, hossz\u00fa t\u0151rrel a kez\u00e9ben jelenik meg. El\u00edt\u00e9l\u0151en besz\u00e9l a jelenr\u0151l: \u0151 m\u00e9g karddal a kez\u00e9ben harcolt, a jelen emberei tollal. A rend\u0151r szerint M\u00e1ty\u00e1s f\u00f6l\u00f6sleges ebben a vil\u00e1gban. G\u00fany \u00e9rezhet\u0151 a Rend\u0151rbiztos szavaiban \u00e9s egyben figyelmeztet\u00e9s: \u201eN\u00e9zz\u00e9tek a nemzetet, amelynek a rend, az engedelmess\u00e9g \u00e9s a beh\u00f3dolts\u00e1g a legszentebb ide\u00e1lja.\u201d A szerz\u0151 az akkori politikai \u00e9letet rendk\u00edv\u00fcl ironikusan mutatja be. A politikusok v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 vit\u00e1kkal pocs\u00e9kolj\u00e1k a napot, a kult\u00fara tart\u00f3zkodik a szavaz\u00e1st\u00f3l. A Rend\u0151rbiztos sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l hangzik el a m\u0171 fontos \u00fczenete: \u201cA szabads\u00e1g nem az id\u0151t\u0151l, hanem az emberekt\u0151l f\u00fcgg.\u201d M\u00e1ty\u00e1s a n\u00e9p sz\u00e1m\u00e1ra csak ments\u00e9g, arra, hogy nyugodtan aludhassanak. Hiszen \u00edgy elhitethetik magukkal, hogy a kir\u00e1ly hossz\u00fa \u00e1lma miatt ilyen a helyzet az orsz\u00e1gban, most viszont, hogy \u0151 fel\u00e9bredt, m\u00e1r nincs kire h\u00e1r\u00edtaniuk a felel\u0151ss\u00e9get. Hi\u00e1ba t\u00f6rte terveken a fej\u00e9t M\u00e1ty\u00e1s a f\u00f6ld alatt, nem tud bet\u00f6rni a nemzet nagy h\u00e1l\u00f3szob\u00e1j\u00e1ba. Nem a kir\u00e1ly az, aki m\u00e9ly \u00e1lm\u00e1t alussza, hanem az emberek mer\u00fcltek csipker\u00f3zsika-\u00e1lomba.<br \/>\nA szlov\u00e9n irodalomban a M\u00e1ty\u00e1s-mot\u00edvumot tartalmaz\u00f3 m\u0171vek sz\u00e1ma 1910 \u00e9s 1920 k\u00f6z\u00f6tt a legmagasabb, valamint a nemzeti felszabad\u00edt\u00f3 harc \u00e9veiben, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt. 1941 \u00e9s 1945 k\u00f6z\u00f6tt kifejezetten M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyr\u00f3l tizenh\u00e1rom k\u00f6ltem\u00e9ny sz\u00f3l, m\u00e1sik tizenh\u00e1romban pedig el\u0151fordul a neve. A folkloriz\u00e1lt t\u00f6rt\u00e9nelmi M\u00e1ty\u00e1s-m\u00edtosznak a nemzeti felszabad\u00edt\u00f3 harc folyam\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151 peri\u00f3dusai vannak: el\u0151sz\u00f6r a n\u00e9phagyom\u00e1ny keretei k\u00f6zt marad a mot\u00edvum megform\u00e1l\u00e1sa, majd egyre nagyobb k\u00e9telked\u00e9s \u00f6vezi a kir\u00e1lyt, mint megv\u00e1lt\u00f3t, ezut\u00e1n a M\u00e1ty\u00e1s-m\u00edtosz sz\u00e9thull\u00e1s\u00e1ra ker\u00fcl sor, az uralkod\u00f3 hely\u00e9be Tito l\u00e9p. 1942-ben Karel Destovnik – Kajuh partiz\u00e1n k\u00f6lt\u0151 a kir\u00e1lyt megfosztja tr\u00f3nj\u00e1t\u00f3l, annak szerep\u00e9t a n\u00e9pre ruh\u00e1zza. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a mot\u00edvum, a gyermekeknek sz\u00f3l\u00f3 darabokon k\u00edv\u00fcl ritk\u00e1n jelenik meg az irodalmi alkot\u00e1sokban.<br \/>\nA magyar irodalomban a t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nyek sz\u00e1ma Korvin M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyr\u00f3l meglehet\u0151sen magas. A szlov\u00e9n irodalomban a mot\u00edvum csak k\u00e9t t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nyben jelenik meg. Az egyik Miroslav Malovrh t\u00f6rt\u00e9nelmi elbesz\u00e9l\u00e9se (Kralj Matja\u017e, 1905), amelyben a c\u00edmmel ellent\u00e9tben csak k\u00f6zvetve jelenik meg a M\u00e1ty\u00e1s mot\u00edvum. A t\u00f6rt\u00e9net a parasztfelkel\u00e9sek kor\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3dik, a parasztfelkel\u00e9s vezet\u0151je Anton Magajna a felkel\u0151k M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lya. A m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9ny Sa\u0161a Vuga (Erazem Predjamski I-III, 1978) alkot\u00e1sa, amelyben M\u00e1ty\u00e1s szint\u00e9n parasztl\u00e1zad\u00e1s vezet\u0151je, de m\u00e1r maga a szerz\u0151 tagadja mindennem\u0171 kapcsolat\u00e1t Korvinnal. A M\u00e1ty\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nyek ilyen kis sz\u00e1ma \u00e9rthet\u0151, hiszen a nem szlov\u00e9n t\u00e9m\u00e1val foglalkoz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9ny ritkas\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edtott nemcsak a 19. sz\u00e1zadban, hanem k\u00e9s\u0151bb is.<br \/>\nA n\u00e9phagyom\u00e1nyban megjelen\u0151, az Urat kih\u00edv\u00f3 M\u00e1ty\u00e1s mot\u00edvuma csak Alenka Goljev\u0161\u010dek gyermekeknek sz\u00f3l\u00f3 Hogy vagy M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly? (Kralj Matja\u017e, kako se ima\u0161?, 1981) c\u00edm\u0171 sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k\u00e1ban jelenik meg, amelyben a szerz\u0151 \u00e1ttekinti a M\u00e1ty\u00e1s-hagyom\u00e1nyt \u00e9s felhaszn\u00e1lja a n\u00e9phagyom\u00e1nyban megjelen\u0151 mot\u00edvumok \u00e9s sz\u00f6vegek eg\u00e9sz korpusz\u00e1t. Sz\u00e1mos gyermekeknek sz\u00f3l\u00f3 darab, sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k vers jelenik meg M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyr\u00f3l a huszadik sz\u00e1zadban a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9ig, majd cs\u00f6kken az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a mot\u00edvum ir\u00e1nt.<br \/>\nA szlov\u00e9n \u00e9s magyar irodalmi alkot\u00e1sokban el\u0151fordul\u00f3 M\u00e1ty\u00e1s-mot\u00edvum \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1skor a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek nemcsak mag\u00e1ban a mot\u00edvumban illetve a t\u00f6rt\u00e9netekben mutatkoznak meg, hanem l\u00e9nyeges elt\u00e9r\u00e9sekre der\u00fclt f\u00e9ny a mot\u00edvum metamorf\u00f3zis\u00e1ban is. A mot\u00edvumnak a folkl\u00f3rban \u00e9s az irodalmi m\u0171vekben val\u00f3 elterjedts\u00e9ge ellen\u00e9re sem besz\u00e9lhet\u00fcnk a szlov\u00e9n \u00e9s magyar irodalom egym\u00e1sra val\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1r\u00f3l a M\u00e1ty\u00e1s-mot\u00edvum eset\u00e9ben. K\u00f6z\u00f6s mindk\u00e9t irodalomban, hogy a 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l er\u0151teljesen cs\u00f6kkent a M\u00e1ty\u00e1s-mot\u00edvum el\u0151fordul\u00e1sa az irodalmi alkot\u00e1sokban.<br \/>\nA nemzeti eszm\u00e9k az idegen hatalom al\u00f3l val\u00f3 felszabadul\u00e1s k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1t rejtik magukban. A kir\u00e1ly idealiz\u00e1lt alakj\u00e1ban megjelenik a nemzeti hatalom megszerz\u00e9se ir\u00e1nti v\u00e1gy, az idegenek elleni harc \u00e9s a nosztalgia az aranykor ir\u00e1nt. A szlov\u00e9n irodalomban m\u00e1r Trdina \u201ea nemzeti t\u00fal\u00e9l\u00e9s modellj\u00e9t\u201d k\u00edv\u00e1nja bemutatni eposz\u00e1ban. A mot\u00edvum mitikus tartalm\u00e1t, a romantikus M\u00e1ty\u00e1s-m\u00edtoszt a szlov\u00e9n szerz\u0151k fokozatosan \u00e1t\u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k \u00e9s \u00fajra\u00e9rtelmezt\u00e9k. A szlov\u00e9n irodalmi alkot\u00e1sok M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyr\u00f3l, a mitikus illetve kollekt\u00edv gondolkod\u00e1sb\u00f3l val\u00f3 kil\u00e9p\u00e9st mutatj\u00e1k. A fikt\u00edv megv\u00e1lt\u00f3 szerep\u00e9nek megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9se, azt is jelenti, hogy az egy\u00e9nnek mag\u00e1nak kell megtal\u00e1lnia az utat a v\u00f6lgyb\u0151l, kishit\u0171s\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl.<br \/>\n<\/title><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Korunk (Cluj-Napoca), 2000, \u0161t. 8, str. 110-114. A szlov\u00e9n M\u00e1ty\u00e1s-mot\u00edvumr\u00f3l els\u0151k\u00e9nt Matija Majar Ziljski sz\u00f3l a Karintiai vajdas\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. Ivan Grafenauer, tanulm\u00e1ny\u00e1ban a mot\u00edvumok alapj\u00e1n k\u00e9t csoportra osztja fel a M\u00e1ty\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 mond\u00e1kat. Az egyik csoportba tartoznak az Istennel szembeszeg\u00fcl\u0151 … <a href=\"https:\/\/www.madzarscina.si\/?p=745\">Beri naprej <span class=\"meta-nav\">→<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-745","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-forditas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.madzarscina.si\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/745","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.madzarscina.si\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.madzarscina.si\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.madzarscina.si\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.madzarscina.si\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=745"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/www.madzarscina.si\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/745\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1024,"href":"https:\/\/www.madzarscina.si\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/745\/revisions\/1024"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.madzarscina.si\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=745"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.madzarscina.si\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=745"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.madzarscina.si\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=745"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}